Az individualizációs folyamatok női nemi szerepekre gyakorolt hatását igyekszem bemutatni egy földrajzilag izolált területen – a Tiszazugban –, ahol az elszigeteltség dacára a női individualizációs törekvések jelei hazánkban elsőként mutatkoztak meg. Mint arra a 20. század első harmadában regisztrált tiszazugi arzénes gyilkosságsorozat ténye is rávilágít, a polgárosodás és a hagyományos paraszti értékek devalválódása összefüggést mutat a tiszazugi nők megnövekedett individualizációs igényével. Terepkutatásom során az egyik legkorábban emancipálódott magyar paraszti nőközösség leszármazottait vizsgáltam abból az aspektusból, mutatnak-e elődeikhez hasonló, feltűnő önállósodási igényt. A keresőtevékenység preferálása a családi életközösségek rovására, különösen a mintában szereplő idős és fiatal korcsoport tekintetében figyelemre érdemes. Két éves terepkutatásom bemutatásához a vizuális antropológiát is segítségül hívom, hogy képi visszatükröződés formájában is bepillantást nyerhessünk abba a történeti metszetbe, mely egy atipikus nőközösség múltját és jelenét igyekszik felvázolni, összevetni. A "Társadalom és Fotográfia" szekció előadása.
| |
||||